2013. október 17., csütörtök

Slenderman 4.fejezet - Let's play!

A kegyetlen gyilkosságok tovább folytatódtak. A hatóságok kétségbeesetten és tehetetlenül álltak az események előtt és bosszantotta őket, hogy nem tudják kézre keríteni azt a vadállatot, aki megállás nélkül ártatlan embereket mészárol le. Több csoport is kiment egy-egy eldugott helyszín átvizsgálására, de csak néhányan tértek vissza épségben vagy valamilyen sérülést szenvedve.

A túlélők elmondásuk szerint egy két méter magas, arc nélküli ismeretlen támadta meg őket. Úgy repítette magasba őket, mintha csak tollpárnák lennének. Egyeseket két karral tépett szét, másokat a testéből megjelenő csápok segítségével szakította szét vagy lyukasztott át több helyen. Annyit bizonyosan lehetett tudni, hogy mielőtt támadt volna, sziszegő, recsegő morajlást hallottak, majd sikolyokat és üvöltéseket. Időnként mintha valaki beszélt volna hozzájuk.

Minden rendben ment, míg egyikük el nem indult az erdő sűrűjébe és nem kezdett alaposabb kutatásba. Utána kezdődtek a gondok. A kórházban az orvosok és a rendőrök is mind egy véleményen voltak: Sokk hatása alatt van és valószínűleg a fejét ért sérülés miatt csak képzelődött, miközben menekült.

Az egyik túlélő annyira megrémült, hogy elmegyógyintézetben kötött ki és ha arról kérdezték hogy nézett ki a támadó, ugyanazt mondta el, mint az előző, de ha a csápokról kérdezték, teljesen elborult az agya. Sikítani, rugdosódni és menekülni kezdett, és az ápolók csak nagyon nehezen tudták lefogni, hogy beadhassák neki a nyugtatót.

A rendőrök és nyomozók az összes szemtanút szemtanút kikérdezték. Mindannyian ugyanúgy írták le a támadás előtti időszakot és magát a gyilkost is, ahogy végzett áldozataival. Rettegtek és legtöbben azt kiáltották, hogy hamarosan eljön értük.

A rendőrök éppen akkor értek a helyszínre, mikor Jan szaladni kezdett a fák között. Nem messze onnan, ahol rá találtak, meglelték a széttépett vadász maradványait. Mindenhol testrészek, belsőszervek és vér volt. A látvány gyomorforgató volt.

Amilyen gyorsan csak tudták, összegyűjtötték a maradványokat és a bizonyítékokat, majd lezárták a helyszínt és tovább haladtak. Mindössze néhány perc kocsikázás után rábukkantak a másik férfire is. Vele ugyanúgy végeztek, ahogy korábban a többiekkel. Teste egy karóra volt húzva, hasa felvágva, belsőszervei egy kis zacskóban lógtak a nyakában.

Ahogy hullazsákba tették a tetemet, sistergő, recsegő morajlást hallottak, majd sziszegést, amit időnkét gyerek sírás, sikolyok és túlvilági morgás váltott fel. A nyomozók közül többen is felvették a hangokat, és ahogy ezek egyre közelebbről hallatszottak, ők úgy fejezték be a munkát, hogy utána eltűnhessenek onnan.

Az egyetemisták mind kivonultak az épület elé, mikor megérkeztek a rendőrautók, és nem hittek a szemüknek, mikor a lány szállt ki az egyikből. Chanyeol azonnal odarohant a lányhoz és szorosan magához ölelte és akkor érezte meg, hogy reszket a karjaiban. Csak elképzelni tudta miféle borzalmakat láthatott az erdő mélyén.

 Pár órával később az ott tanuló egyetemisták összepakolták a dolgaikat és indulásra készen álltak. A hatóságok és a tanárok együttesen úgy határoztak, hogy míg az ügy meg nem oldódik és a gyilkost el nem kapják, az intézmény bezárja kapuit, a diákok tanulmányi szünetet kapnak, vagy ha úgy látják jónak, átiratkozhatnak egy másik egyetemre vagy főiskolára és ott folytathatják tanulmányaikat.

Jan zaklatottan ült az ágya szélén a csomagjai mellett szótlanul, gondolatai a nemrég történtek körül forogtak. Akárhogy is kutatott emlékeiben, eddig sosem fordult elő, hogy valakivel ennyire brutális és kegyetlen módon végezzen, még ha önvédelemből is tette volna. Egyáltalán nem élvezte sosem a gyilkolást. Mélyen legbelül bevallotta magának, hogy nagyon is tart a lénytől.

- Biztos, hogy menni akarsz? - szólalt meg váratlanul Lucy.

Csak bólogatni tudott. Nem akart beszélni, csak minél hamarabb eltűnni, hogy legalább egy rövid ideig biztonságban érezhesse magát és olyan távol legyen a rémtől, amennyire az lehetséges. A fiúk lassan befutottak hozzájuk, kezükben a csomagjaik. Chanyeol amint meglátta milyen állapotban van, azonnal leguggolt elé, becsúszott a combjai közé, kezeivel megfogta a tarkóját és lehúzta egy csókra.

- Ugye nem most akartok egymásnak esni? - kérdezte Lay.

- Indulnunk kellene. - mondta Kris az ablaknál állva. - A többiek mindjárt mennek.

A semmiből hirtelen egy ismeretlen üvöltés hangzott fel, ami minden bizonnyal nem embertől származott, ahhoz túlságosan is rémisztő volt. Azonnal összekapták magukat, felvették a csomagjaikat és kirohantak az épületből. A rendőrök még mindig ott voltak, hogy biztonságosan mindenki kijöhessen és elhagyhassa a helyet.

Amint kiléptek, hatalmas csattanás, törés-zúzás hallatszott és az üvöltés egyre gyorsabban közeledett feléjük. A még ott lévők a lehető leggyorsabban pattantak be a kocsikba, majd a gázra tapostak és eltűntek onnan. A rendőrök lezárták a helyet és amilyen gyorsan csak lehetett, elhúzták a csíkot....

Hetekkel később.......

A hatóságok nem közöltek újabb gyilkosságokat abból az erdőből, viszont másutt igen. Valahol egy másik erdőben kegyetlenül kibelezett testeket találtak. Egy részük teljesen széttépve apró cafatokra, a többiek karóba húzva, kis csomagokkal a nyakukban karóba húzva, de egyiküknek nem volt meg a feje. Akárhogy kutatták át a helyszínt, nem találták meg.

A fej nélküli testen volt egy papírlap, amire vérrel egy szöveg volt írva, de azt nem mondták, hogy pontosan mi. A riporterek sokkal kevesebbet tudtak az ügyről, mint szerettek volna és ez mérhetetlenül idegesítette őket, de hiába is próbáltak bármit is kicsikarni a nyomozókból.

Jan, Lucy és a fiúk éppen a szokásos módon ütötték el az időt: vacsorát főztek. Chanyeol éppen befejezte az utolsó alapanyagok felaprítását, mikor az ételt kevergető párjához ment és beleseperte a darabkákat a fazékba, majd letette a vágódeszkát és egy lágy puszit lehelt a nyakára.

Nemsokkal később valaki csengetett.

- Ki lehet az? - kérdezte Jan.

- Megnézem. - szólalt meg Kris és kislattyogott a konyhából, hogy megnézze ki a váratlan vendég.

Chanyeol újabb puszikkal halmozta el szerelme nyakát. Válaszként néhány kuncogást kapott, de az örömteli pillanatnak hamar vége szakadt, mikor Kris visszament hozzájuk és legnagyobb meglepetésükre nem volt egyedül. Egyik nagybátyja volt és a társa, egyikük kezében pedig egy boríték volt a nevével.

Habozva vette el a férfitől, ráadásul érezte a lény bűzét rajta. Ujjai lassan hatoltak bele a borítékba és bontották ki. Egy papír volt benne, rajta pedig egy szöveg volt: "Játssz velem" felirattal, mellette pedig egy szanatóriumról készült fénykép.

- Mit akarsz csinálni? - kérdezte Chanyeol nagyra nyílt szemekkel.

- Elfogadod igaz? - kérdezte Tao.

- Persze, hogy el, hisz nincs más választása. - mondta Lay, aki csak most kezdte el megérteni mi is folyik a háttérben.

- Mi a terved? - kérdezte Kris.

Jan izzó szemekkel nézett rájuk. - Megkapja amit akar.

2013. március 7., csütörtök

Slenderman 3.fejezet

Már reggel volt, mikor felébredtek a mosdóban. Szirénák hangjai vinnyogtak közel hozzájuk. Jan azonnal felpattant és kirohant a mosdóból. Amint kilépett, meglátta nagybátyját és még legalább 30 rendőrt, helyszínelőket és mentősöket. A halottkém gondterhelten sóhajtott egy nagyot, mikor véresen visszatért a többiekhez.

- Mi a helyzet? - kérdezte Hatcher nyomozó.

- Az áldozatokat kibelezték és széttépve karóba húzták. - közölte a tényeket a doki.

- Ez a rohadék egyre kegyetlenebb. - vakarta meg a fejét a nyomozó.

Mikor meglátta unokahúgát, éppen akkor csatlakozott hozzá még három srác a sajátjai közül. Ahogy végignézett rajtuk, mindannyian véresek voltak. A mentősök azonnal kezelésbe vették őket, de semmi nem mutatott arra, hogy megsérültek volna vagy az ő vérük lenne.

A helyszínelés órákig tartott, de a lény kilétéről erősen hallgattak, csak annyit mondtak el, hogy magasa volt, öltönyt viselt és nem látták az arcát. Nem messze tőlük, az egyik rendőr fájdalmas és egyre távolodó sikolya töltötte meg a levegőt. Jan felkapta a fejét és bár nem tehetett róla, védőösztönének köszönhetően szemei feketévé váltak és a hangja is megváltozott kissé.

- Tűnjetek el innen! - kiáltotta a lány.

- Nem hagyunk magadra. - ellenkezett Tao.

- Futás! - ordította túlvilági hangon.

Valami közeledett feléjük. Olyan erővel törte le a fák ágait, hogy azok hatalmasat reccsentek, majd hangosan  puffantak a földre. A rendőrök mindannyian bepattantak a kocsijaikba és olyan gyorsan hajtottak el a helyszínről, hogy porzott utánuk az út. A mentősök sem tettek másképpen, hozzájuk csatlakoztak a fiúk és Jan végül egyedül maradt.

- Gyere te mocsok. - motyogta, miközben felkészült a támadásra.

A hangok kezdtek halkulni, de mielőtt kiért volna a fák közül, megszűnt. Idegesen kapkodta a fejét, de a lény nem merészkedett közelebb hozzá, csak megbújt egy közeli fánál és távolról figyelte őt. Tekintete végig a fa mögött megbújó borzalomra szegeződött. Tudta, hogy hamarosan támadni fog.

A levegő egy pillanat alatt hűlt le és a lény támadásba lendült. Jan azonnal futásnak eredt és az első faházig meg sem állt. Éppen egy vadászba botlott bele, mikor éppen szarvasra vadászott. A férfi megragadta őt a karjánál fogva és elcibálta a házhoz, de elengedni nem akarta.

- Mit keres itt egy ilyen csinos lány, mint maga?

- Eresszen! Jobban teszi, ha maga is eltűnik innen. - figyelmeztette a férfit.

- Miért? - húzta magához közelebb.

- Valami van az erdőben és éppen erre tart!

Az erdőből sziszegő hangok párosultak morgásokkal, gyerek sikolyokkal és morgásokkal és ahogy közelebb ért, csak a morgás maradt meg. Kiszabadította a karját a férfi szorításából és tovább futott. Halálsikoly töltötte meg a levegőt és friss vér illat. Néhány méter után megállt, hogy körülnézhessen és akkor egy újabb vadásszal futott össze.

- Jól van hölgyem? Úgy néz ki, mint aki rémeket látott.

- Kérem..... menjen innen..... nem biztonságos. - lihegte a lány.

- Nincs itt semmi az állatokon és fákon kívül. - próbálta nyugtatni a veszélyről mit sem sejtve a férfi.

A mondat után rögtön magára hagyta, hogy nyugodtan folytathassa a vadászatot. Tovább sétált. Tudta, hogy el kell hagynia az erdő mélyét és vissza kell mennie az egyetemre, ahol a többieket ismét kikérdezik. A nyomasztó érzés egyre erősödött és átjárta minden érzékét. Megállt és lehunyta a szemeit. A fenyegetés egyre csak közeledett a háta mögött. - Vigyázzon! - kiáltott fel, mikor megjelentek a csapok az egyik vadász mögött.


A csápok elragadták a férfit és felemelték a levegőbe. Egy másik végighasította a hasát és kiengedte beleit a földre. A lény érdeklődve figyelte a haldokló és vérében fuldokló áldozatát. A látvány szörnyű volt. Annyira kegyetlen, hogy még a lány lábai is belegyökereztek a földbe.

Újabb csápok emelkedtek a levegőbe, hogy egyetlen mozdulattal tépjék szét áldozatukat. A rengeteg vér szétfröccsent a fákon és a maradék belső szervek is lassan a porba hulltak. Egy démoni kacagás hallatszott a fák közül, mikor végre befejeződött a gyilkolás.

2013. január 25., péntek

Slenderman 2.fejezet 2.rész

Aznap nem voltak órák, mindenkit sokkhatásként ért a lány halálesete és a barátai teljesen kiborultak. Jan-nek is jó időbe telt, míg Chanyeol karjaiban sikerült elaludnia. Mikor magához tért, kezeivel a fiút kereste, de nem találta és a helye is hideg volt.

Mikor felült az ágyban, akkor lépett be szobatársa, Lucy.

- Szia. - köszöntötte a lány.

- Szia. - dörzsölte meg a szemeit. - Hol van Chanyeol?

- Elment a fiúkkal az erdőbe. - válaszolta Lucy.

- Mi? - pattant ki az ágyból, de rögtön vissza is zuhant, mikor eljutott a tudatáig a mondat.

Nem érdekelte a gyengesége, azonnal a szekrényhez sietett és egyetlen szempillantás alatt fel is öltözött. Mikor tett egy lépést az ajtó felé, újra megszédült. Lucy kétségbeesetten sietett a segítségére és kapta el őt, majd segített neki visszamenni az ágyhoz és magára hagyta.

Mikor visszatért, egy bögre volt a kezében és a benne lévő ital frissen gőzölgött benne. Beleszippantott a levegőbe és mikor megérezte az illatát, a teste reagált rá. Szemei befeketedtek, szemfogai szemfogai fájdalmasan nyúltak meg. Ez már hiányzott neki.


Nem sokáig teketóriázott, amint Lucy odaadta neki, a szájához emelte és az utolsó cseppig kiitta a benne lévő italt. Az az édes íz teljesen betöltötte a száját. Néhány röpke percig lehunyta a szemét és lefeküdt az ágyra. Érzékei kiélesedtek és a gyomrát maró éhség is elmúlt.

Mire Lucy felnézett, a lány már sehol sem volt.

Megállt az erdő határánál és alaposan feltérképezte a terepet, de senki nem volt ott, még a lény sem figyelte őt. Minden bizonnyal Chanyeol-ék után lohol valahol, hogy megölhesse őket, de nem tudja kikkel van dolga. Valahonnan a távolból megérezte Chanyeol félelmét.

Az út mentén mindkét oldalt vércsíkokat látott. Tudta, hogy a fiúk jelölték ki, hogy biztonságban lehessenek a lénytől. Azokat követve jutott az erdő közepére, ahol egy hatalmas vértócsa fogadta, amiben keveredett a srácok vére.

Ujjait belemerítette a vérbe, majd a szájához emelte és megnyalta őket. A három fiú harcolt a Slender-rel, miközben két velük tartó fiatal megsérült, egyikük rögtön meg is halt, őt el is vitte magával mélyebbre az erdőbe.

Chanyeol, Kris és Tao különváltak a zűrzavarban és elrejtőztek valahol. Újabb vérvonalakat talált, amiket azonnal követni kezdett. Az egyik egy mosdóhoz vezetett. Ahogy belépett, vele szemben néhány méterre volt az egyik fánál a lény, akitől mindenki tartott.

- Chanyeol. - szólította a fiút.

- Jan? - kérdezte, mikor lassú léptekkel elindult felé.

Mikor kilépett a bejáratokhoz, nem látta a lányt. Ismét a képzelete játszik vele vagy csak a lény utánozza szerelme hangját? Először jobbra indult el, de mikor kinézett, akkor sem találta a lányt.

- Jan? - mondta a nevét újból.

- Chanyeol. - bukkant fel a semmiből a lány.

Odarohant hozzá és szorosan magához ölelte. Mindketten elmosolyodtak egymás karjaiban. Valahonnan a közelből sistergés és gyerekhang hallatszott. Jan lazított az ölelésen és eltávolodott tőle, hogy körülnézhessen. Mikor nem látott senkit, visszament a fiúhoz és ismét magához ölelte, de fiú elvált tőle és mélyen a szemébe nézett.

Vadul vette birtokba ajkait és felkapta az ölébe, majd besétált vele a bal oldali helyiségbe. Éhesen tépték egymás ajkait, miközben a fiú letette őt a földre és lerángatta róla a bugyiját, majd a nadrágját az alsójával együtt letolta.

Csak addig engedte el a száját, amíg ismét az ölébe nem vette, nekitámasztotta a falnak és a lány a dereka köré fonta a lábát. Hátra vetette a fejét, amint a lány szájával a nyakát szívogatta egészen addig, míg ki nem serkent a vére. Nyelve vadul bökdöste a két apró pontszerű sebet, melyet a bőrén ejtett.

Kezdett megőrülni az érzéstől és összeszorított fogain keresztül sziszegett az őt egyre inkább kínzó vágytól. Mikor a hangja egyre hangosabban hallatszott, Jan a nyelvével lezárta a sebet és ismét a fiú szájára tapadt. A következő pillanatban a fiú fogai mélyedtek bele a bőrébe és hangosan kezdte szürcsölni a vérét.

Nem sokra rá, Jan nyöszörögni kezdett a karjaiban, jelezve neki, hogy már tovább léphetnek. Eszét vesztve csúsztatta bele a lányt férfiasságába, mire mindketten torkuk szakadtából nyögtek fel. Hogy csendben tartsák magukat, mindketten beharapták alsó ajkukat, de ez sem használt sokáig.

Jan karjait szorosabbra fonta nyaka körül magához húzta egy csókra. Mindketten belenyögtek a csókba. Egyikük sem törődött azzal hallja-e valaki őket vagy sem. Chanyeol egyre keményebben és gyorsabban lökött.

- Chanyeol. - suttogta két nyögés közben jelezve, hogy nem sokára a csúcsra ér.

- Én is. - nyögte hangosan.

Alighogy kimondta, a lány reszketni kezdett a karjaiban, ahogy a csúcsra ért. Néhány lökés után ő is elélvezett, ahogy a lány izmai megfeszültek körülötte. Nem bírta tovább tartani magukat, lassan leült a lánnyal az ölében.

Még mindig egymást csókolták, mikor meghallották Kris és Tao hangját odakintről.

- Chanyeol, itt vagy? - kérdezte Kris.

- Itt vagyunk. - lihegte a fiú, miközben lassan öltözködni kezdtek.

- Te jó ég! Veletek mi történt? - kérdezte Tao aggódva.

Jan és Chanyeol összenéztek, majd felváltva a másik két fiúra. Ha eltudtak volna pirulni, megtették volna, de még mindig ki voltak pirulva amiatt, amit nemrég csináltak.

Mielőtt újra megszólalhattak volna, hirtelen megjelent a lény a bejáratnál. Csápjaival megragadta Chanyeol-t és kihúzta a helyiségből. Jan belökte a két fiút és a lény után vetette magát. Mikor odaért, a fiú fekete szemekkel és hosszú körmökkel állt szembe az arc nélküli alakkal.

A lány engedett az ösztöneinek és ő is átváltozott. Ismét csápok emelkedtek fel a levegőbe, hogy értük nyúljon vele, de ő felugrott a levegőbe és körmeivel egyetlen mozdulattal le is vágta őket. A lény visszahúzódott a fák közé, a lány pedig megragadta a fiút és visszamentek a mosdóba.


2013. január 20., vasárnap

Slenderman 2. fejezet 1.rész

Az éjszaka további része káoszban telt. Mindenki kirohant a szobájából a sikítozásra és a portás hívta a rendőrséget és mentőket. A helyszínelés órákig tartott és mindenkit kiakartak kérdezni. Jan változatlanul a padlón ült, könnyek csordultak le az arcán, miközben véres kezeit nézte.

A nyomozó hozzá is odament.

- Jó estét hölgyem, Hutchinson nyomozó vagyok. Ön az egyik szemtanú? - kérdezte, de a lány csak bólintani tudott. Chanyeol is odament hozzá és megcirógatta a karját, miután őt is kihallgatták.

A fiú egy kis adagnyi alkoholt rejtő bögrét nyújtott át neki és egy doboz cigarettát, hogy kicsit megnyugodhasson. Egyetlen szuszra lehúzta az italt és rágyújtott egy szál cigarettára.

 - Tudom, hogy megrázta az eset, de eltudná nekem mondani mi történt? - kérdezte a nyomozó.

- A szobámban aludtunk, mikor egy rémálomból riadtam fel, akkor hallottam meg a sikítást. - kezdte el a lány.

- Ön és ki? - kezdte faggatni a férfi.

- Én. - válaszolta Chanyeol.

Jan nagyot nyelt, miután újra beleszívott a cigarettába. - Kirohantam és akkor láttam meg a vérnyomokat a padlón. Követtem, egészen idáig. A lány hasából dőlt a vér és próbáltam segíteni rajta. Chanyeol ekkor jött le és mondta, hogy valaki van a szobánkban.

- Ezt hogy érti? Miért pont a maga szobájában?

- Nem tudom. Tegnap volt valaki az erdőben és majdnem elkapott. - válaszolta Jan.

- Mi történt utána? - kérdezősködött a nyomozó.

Jan nagyot nyelt, miközben a bejáratot figyelte. Érezte, hogy a lény figyeli őt és csak a megfelelő alkalomra vár, hogy szembenézhessenek. A semmiből az egyik nagybátyja tűnt fel és hívta ki őt a bejárathoz, miközben figyelte a reakcióit.

Mikor kettesben voltak rákérdezett. - Mi a frász folyik itt? Mi tette ezt?

- Fogalmam sincs, de nem ember! Nemrég engem is megakart támadni!

- Nézz magadra. Teljesen kifordulsz magadból. - figyelmeztette őt nagybátyja, mikor szemei éjfeketék lettek, az arca is kezdett megváltozni és a körmei is megnyúltak.

- Hallottam egy régi legendát a vékony emberről. Sokan Slenderman-nek hívják. Elrabolja áldozatait, akik sosem kerülnek elő és ha mégis, kibelezi őket.

- Bassza meg! A többieknek nem mondhatjuk meg, hogy vele állunk szemben. - állapította meg Frank.

Míg mindenkit kikérdeztek világos lett. A nyomozók keresőcsapatot szerveztek, hogy átkutathassák az erdő területét, de Frank rosszat sejtett. A rettegés beleette magát a diákok és a tanárok lelkébe. Csak találgatni tudták mi történhetett és voltak diákok, akik látni véltek egy magas alakot arc nélkül.

A kutatócsapat több csoportra oszolva kezdte keresni a lányt. Frank és az emberei egy romos viskót találtak. Néhányan bementek, de nem találtak semmit, végül a viskó háta mögött megtalálták a lányt, vagyis ami maradt belőle. Teste széttépve és kibelezve volt feltűzve faágakra és beleszúrva a földbe.

Mindenkit sokkolt a látvány. A helyszínelők is elborzadva álltak az eset előtt és jó időbe telt, míg összeszedték magukat annyira, hogy végezhessék a munkájukat. Frank a további kutatás során egyetlen pillanatra egy alakot látott leskelődni az egyik fa mögül.

Az alak ismét feltűnt, miután mindenki elvégezte a munkáját. Néhány arcról tisztán letudta olvasni, hogy ők is látták és rettegtek tőle.

Közben egy másik csapat hét másik fiatal testét találta meg ugyanúgy, ahogy a lányét. A látvány borzalmas volt. A szerveik egy kis zacskóban voltak a bordáik között elhelyezve és mindegyikük arcán rémület látszódott.

Valami nagyon nincs rendben!

Jan közben a szobájában a laptopja előtt ült és a képeket nézegette a többiek társaságában. Mindegyik egy buli eseményét örökítette meg. Unottan nézegette a képeket, míg az egyiken fel nem fedezett egy kivehetetlen alakot.

Lay és Kris halálra váltan kapták a kezüket a szájuk elé. Valószínűleg felismerték a kivehetetlen alakot. Jan magához térve a sokkból azonnal felmásolta a képet a gépére, majd kihúzta a gépből és hozzácsatlakoztatta a sajátját. A képei közül is néhányon feltűnt rajta a lény.

2013. január 19., szombat

Slenderman 1. fejezet 2. rész

- Ti hol a fenében voltatok? - förmedt Jan két késő fiúra.

- Óránk volt. - válaszolta a fekete hajú.

Jan az egyik ablakhoz ment, hogy megnézze a lény, aki az erdőben kísért ott van-e még, de a nyomasztó érzés addigra eltűnt. Békésnek tűnt minden odakint. A csontjaiban érezte, hogy ez csak a kezdet volt. Területvédő ösztöne nem fogja hagyni, hogy itt garázdálkodjon a környéken és kedvére halomra ölje az embereket.

A vörös hajú fiú odament a lányhoz, gyengéden megcirógatta az arcát és hátulról átölelte. Mindig tudta mivel lehet megnyugtatni őt. Jan hátrabillentette a fejét, hogy a fiú szemébe nézhessen, aki kihasználta a lehetőséget és összeérintette ajkaikat. Már mindkettejüknek nagyon hiányzott ez.

A kényelmes érzés nem tartott túl sokáig, mivel a korábbi nyugtalanító hangulat villámcsapásként tért vissza az erdőbe. A lány ösztönétől hajtva, éjfekete szemekkel és túlvilági hanggal morogva meredt az ablakra.

- Jesszus, ez mi? - kapta a fejét oda Lay.

Kris nem hitt a szemének. Valami azzal az ablakkal szemben állt egy közeli fánál, ahol ő volt. Szinte meghűlt benne a vér annyira eluralkodott rajta a félelem. Egyetlen hang sem jött ki a torkán és mozdulni sem tudott. Mintha az a valami olvasni tudna benne.

A fekete hajú srác a folyosókat összekötő ajtókhoz ment, hogy megnézze nyitva vannak-e még, de az utolsót már bezárták. Egyetlen mód, hogy visszajussanak a főépületbe az erdőn át vezetett. Jan utálta, mikor a portás elfelejtette, hogy nekik ott van órájuk és kizárta őket.

Dühösen indult el a zárt ajtó felé, amit egy hangos morgás kísértében lábával ripityára törött. Jan hirtelen indult meg dühtől vezérelve a másik épületbe, ők pedig követték a biztonság kedvéért és tartották vele a tempót.

Amint a hallba értek egy fiatal lány sikítva szaladt be és rohant fel a lépcsőn. Az egész épületben visszhangzottak a sikításai. Ők is felmentek a szobáik, lepakolták a táskáikat a könyveikkel együtt, majd átmentek a lányokhoz.

Jan az ablakban állt és az erdőt nézte, amit fokozatosan egyre vastagabban lepett be a köd.

- Mit láthatott odakint? - kérdezte Chanyeol zaklatottan.

- Nem tudom, de kiakadt tőle és ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. - kezdte el Lucy, és folytatta, mikor Kris és Tao egymásra mosolyogtak. - Nincs hősködés! Kris, Tao értitek?

Az erdő határán egy kivehetetlen alakot vett észre, ami csak állt ott és a bejáratot nézte. Rossz érzés uralkodott el rajta, tudta, hogy a rém csak az alkalmas pillanatra várt, hogy átléphessen a küszöbön és megkereshesse áldozatát.

Az idő gyorsan telt és mire feleszméltek már késő volt. Lassan mindannyian elbúcsúztak, kivéve Chanyeol-t, aki Jan-el akart maradni éjszakára.

Nemsokára teljes sötétség borult a kollégiumra és az iskola teljes területére, csak egyetlen ablakban pislákolt halványan egy kis fény. Mindenki aludt már. Jan Chanyeol-lal szorosan összebújva aludt. Álmában ismét átélte a nemrég történteket, de ezúttal az az árny elkapta és minden elsötétült előtte.

Mikor felriadt a csendes folyosókat betöltötte egy lány kétségbeesett és rémült sikítása. A hang alapján ugyanaz a lány volt, aki korábban sikítva rohant fel a szobájába. A sikolyok mellé ugyanaz a sistergős hang és nyugtalanító hangulat párosult, mikor az a valami megakarta támadni.

Úgy pattant ki az ágyából, hogy a mellette fekvő fiút is felébresztette. Kirohant Jan után és követte egészen a rémült lány szobájáig. Az ajtó tárva nyitva volt és egy hosszú vércsík jelezte, hogy megsebesült. Egyenesen követték a vért és sikításokat.

A hallban találtak rá a lányra. A hasából dőlt a vér és szaggatottan lélegzett, tekintete végig a bejárati ajtót figyelte. A rettegés teljesen megbénította.

- Mi történt? - kérdezte Jan, miközben kezét rászorította a sebre.

- Itt van! Értem jött! - kiabálta a lány.

- Kicsoda? - próbálta finoman faggatni.

- A vékony ember. - mondta, miközben nyelte a könnyeit.

Jan alaposan körbenézett, tekintetét nem kerülték el a legapróbb rések sem. Tudta, hogy az a valami ismét közeledik és néhány pillanat múlva farkasszemet néznek egymással. Összerezzent, mikor két kezet érzett meg a vállán.

- Chanyeol, miért nem alszol? - kérdezte reszkető hanggal Jan.

- Valaki van a szobában. - válaszolta a fiú.

A fiú és a lány összenéztek. Ekkor látták elérkezettnek a pillanatot, hogy feladják emberi álcájukat és természetfeletti lényként szálljanak szembe a közeledő borzalommal. Jan arra lett figyelmes, hogy a sebesült lány valamit a kezébe nyom. Mikor ránézett a kezére egy fényképezőt látott benne.

Hirtelen csápok nyúltak érte és ragadták magukkal őt. A vér egyre erősebben jött a testéből. - A fénykép! A fénykép! - kiáltotta utoljára, mielőtt elragadták volna. Sikításait még egy rövid ideig lehetett hallani, aztán minden az éj homályába veszett.



2013. január 18., péntek

Slenderman 1.fejezet 1. rész

Néhány nappal később

Néhány srác rohant az egyetem folyosóján eszeveszetten. Egyikük egy újságot szorongatott magánál. Megálltak egy szobánál, bekopogtak és otthagyták az újságot az ajtónál. A szoba 2 lányé volt, akik gyakorta foglalkoztak megmagyarázhatatlan eseményekkel és göngyölítették fel azt.

Lépések hallatszottak, amik egyre hangosodtak, ahogy közeledtek az ajtó felé, majd kinyílt és kilépett egy hátközépig érő, hosszú szőke hajú lány. Körülnézett, de nem talált senkit, majd felvette az újságot és bezárta az ajtót.

- Újabb rejtélyes gyilkosság a Steinmen erdőben. - olvasta fel a szőke lány. - Az áldozatokat megcsonkítva  találták meg karókba húzva az erdő közepén, belső szerveik kis csomagokban lógtak a nyakukban.

- Micsoda? - tépte ki társa kezéből az újságot.

Sietve ült le a laptopja elé és kutatott a neten hasonló gyilkosságok után. Körülbelül két órás keresgélés után talált valamit.

2007: Nyomozócsoport huszonkét különböző, eltérő nemű és korú személy
szabályos köralakba rendezett, törött faágakra felszúrt holttestét fedezte fel, a
Slenderman jelentésekkor gyakran emlegetett mellkasi csonkítás jeleivel.
A lelet megerősítése után a nyomozás vezetője, ********* a csapat azonnali
evakuálását rendelte el 17:00-kor.

A testek felfedezésének ideje: 11:00.Fizikai bizonyítékkal kapcsolatba kerülő csapat kiürítésének határideje: 17:30. A csapattal 17:25-kor szakadt meg a kapcsolat. Biztonsági eljárások az
előírásnak megfelelően zajlottak le. Rendellenesség oka ismeretlen. A második csapatt egy hét elteltével fedezte fel a fotófelszerelést.

Rémülten néztek egymásra és teljesen lesokkolták őket a helyszínen készített fényképek, amelyek kísértetiesen hasonlítottak az újságban lévőkhöz. Természetfeletti szemmel nem tűnt emberi gyilkosságnak, inkább volt túlvilági, mintsem e világi.

- Mit akarsz csinálni? - kérdezte a szőke lány társát.

- Addig semmit, míg nem téved be a mi területünkre. - válaszolta enyhén dühös hangon a másik.

- Hahó, a suli egy erdő mellé épült és néhány része belenyúlik. - világított rá a lány.

A hosszabb hajú lány szemei éjfeketévé váltak és olyan túlvilági morgással pattant fel a székről, hogy társa rögtön megijedt. Az ablakhoz ment, ami közvetlenül ránézett az erdőre. Ezúttal nem az a békés és misztikus hangulat sugárzott a ködös erdőből, hanem nyomasztó és nyugtalanító, mintha valami lenne mélyen benne, ami csak arra vár, hogy áldozatául ejthessen valakit.

- Basszus! - sziszegte a fogai között a lány.

- Mi a baj? - kérdezte a szőke lány remegő hangon, de választ nem kapott. - Jan, mi a baj?

- Keressük meg a többieket!

Mindketten összeszedték a cuccaikat, magukhoz vették a telefonjaikat és kiviharzottak a szobából. Olyan gyorsan futottak, ahogy csak tudtak. Szétváltak és a szobáikban kezdték keresni őket, de azok üresek voltak. Jan kezdett nagyon aggódni. A folyosón futott össze a szőke lánnyal, aki megtalálta három további társukat.

Nyugtalanította őket a lány viselkedése, de addig nem kérdeztek semmit, míg keresték a többieket, akik még órán voltak azokban a termekben, amik az erdőben voltak. Jan vállalkozott arra, hogy az erdőn keresztül közelíti meg a termeket, a többiek pedig maradjanak együtt és vágjanak át a többi folyosón. Megakart bizonyosodni róla, hogy téved.

Szerzett néhány elemlámpát és egy szolárlámpát is, amit teljes fényerőre kapcsolt fel, hogy mindent jól láthasson ami előtte és mellette van. Megállt az erdő határánál. Az érzés, amit nemrég kezdett érezni, egyre erősödött, ahogy a fákat nézte.

Nagyot nyelt, gondosan elrejtette zsebében a lámpákat és a szolárlámpával világítva elindult a ködös úton. Életében először félt. Az út menti lámpák nem világítottak, csak az apró éjszakai lámpák közvetlenül mellette, hogy jól látható legyen.

Próbált nyugodt maradni és pillanatra sem elmélyedni a gondolataiban. Úgy érezte, mintha valaki figyelné és a nyugtalanító hangulat csak erősödött körülötte. Tudta, hogy veszélyben van, mégis folytatta útját. Hajtotta a kíváncsiság.

Hirtelen sziszegő hangot hallott meg valahol a közelben, amely minden lépésnél egyre erősödött és idővel morajlássá változott. Teste akaratlanul is reagált a veszélyre és akaratán kívül megállt és a fákat térképezte fel szemeivel. Túlvilági énje ki akart törni belőle és szembe szegülni a rá leselkedő veszedelemmel, de ki szerette volna deríteni kivel vagy mivel áll szemben.

Valahol mögötte tűnt fel a vészjósló érzés, ami azt súgta neki, hogy folytassa tovább útját, ha nem akarja, hogy darabokra tépje. Erőt vett magán és elindult, de veszélyérzete nem csökkent, sőt! Most már biztos, hogy valami van az erdőben.

Ismeretlen morgás és hang hangzott fel mögötte, ahogy szaporábbá váltak léptei és titkon készült a támadásra, amit már nagyon várt. Az első bejárat közelében volt, mikor a hang szinte a fülénél hallatszott és mikor hátra fordult nem látott senkit.



Lámpájával alaposan körbenézett maga körül, de a korábbi érzés nem akart szűnni, sőt egyre inkább érezte, hogy valami közvetlen közelről figyeli őt. Leeresztette a lámpát, majd letette a földre, előkapta a fényképezőjét és vakut használva gyorsan lefényképezte körben a környezetet.

A többiek már várták őt az ajtónál és egyikük kisietett érte, mert érezte a rájuk leselkedő veszélyt. Amilyen gyorsan tudtak, beszaladtak.

- Jan mit láttál? - kérdezte a szőke lány.

- Valami nincs rendben. - mondta a lány a friss emlékeiben kutatva.

- Miről beszélsz? - kérdezte egy vörös hajú fiú.

- Ígérjétek meg, hogy egyedül nem jöttök ide. - követelte a lány.

- Miért? - kérdezte ismét az előző fiú.

- Valami van az erdőben és nem ember. - nézett rájuk éjfekete szemekkel.

A többiek mind egymásra néztek, mert nem értették a helyzetet, de egyvalamit tudtak: oka van annak, hogy a lány ezt kéri tőlük. Néhány percnyi félelemmel teli perc után mindenki ott volt a folyosón, akinek kellett.



Slenderman - Bevezető

Világszerte tűntek fel legendák egy magas, arc nélküli alakról, mely gyerekeket rabol el és felnőtteket gyilkol meg, áldozatai többnyire gyerekek, akik nyomtalanul tűnnek el és nem kerülnek elő se élve, se holtan.

A lény felbukkant szerte a világon. Németországtól Oroszországon át Nagy Britanniáig, sőt még
Amerikában is. A kis "mítoszok" világszerte eltérnek, de abban mind egyet ért, hogy egy
nagyon magas (kb 2 - 2,5 m), nagyon vékony lényről van szó. Sötét öltönyt hord, és nincs arca. Ez
a valami általában vidéki helyeken szokott felbukkanni, fás, erdős területen.

Akik egyszer látták, azokon erősen kiütköznek a paranoia jelei. Előfordul, hogy ismét feltűnik a rémalak különböző időközönként. Aztán memória zavar lép fel. Mutatkoznak továbbá a szorongás jelei, mániákus, ösztönös rettegés a Slender Man jelenséggel szemben, emlékezet kiesés. Végül, de nem utolsó sorban az agorafóbia (tágas, nyitott terektől való félelem).

Sokak naplót is vezettek, hogy csökkentsék a szorongást. De voltak olyanok is, akik a saját házukban tűntek el nyomtalanul. Akik mégis előkerültek, soha többé nem voltak már szellemileg épek.

Az egyik legnevezetesebb a Steinmen erdő horrorisztikus beszámolója: Mindkét alany vadásztúrán vett részt a steinmeni erdőségben, pár órával naplemente előtt. Az életben maradt férfi állítása szerint mindkettejükön rossz érzés uralkodott el, ahogy a köd egyre sűrűbbé vált. Egy óra elteltével
halk, de kitartó morajra lettek figyelmesek. Fáról aláhulló tárgy találta el azegyik alany bal vállát, puskája elsülését okozva.

Az objektum egy ismeretlen életkorú férfi holtteste volt, precízen felboncolva, a legtöbb belsőszerv hiánytalanul fellelhető volt a bordák között, átlátszó zacskónak látszó csomagokban tárolva. A túlélő hátizsákjába helyezte a szervcsomagot.

A támadást "halk gyereknevetés, mintha rajtunk kacagnának" előzte meg. Túlélő alany a gépjárművéig rohant és feltételezett biztonságba hajtott.

Egy 10 fős társaság határozta el, hogy némi netes kutatás közben utána jár a legendának és felgöngyölítik az ügyeket. Közülük sokan kételkedtek benne, hogy természetfeletti dolognak lenne hozzá közé és szerintük a vészalak csak egy sorozatgyilkos, aki szintetikus szerek hatása alatt követi el a brutális gyilkosságokat.

A csapatból 3 ember nagyon is valósnak vélte az eseteket, több bizonyítékot is begyűjtve, ugyanis egyiküknek volt hozzá szerencséje, hogy találkozzon lénnyel, akit mindenki csak Slenderman-ként emleget, egyesek pedig magas emberként.

Egy Kathy nevű fiatal lányról van szó, aki kiskorában ismerkedett meg a szörnnyel, aki először a távolból figyelte őt, majd amikor a közeli erdőbe ment a családjával sátorozni, a lény az éjszaka leple alatt különös kegyetlenséggel mészárolta szüleit és egyik húgát.  Csak ő és az öccse úszták meg, mikor kimenekültek az erdőből a sötét éjszakán.

Azóta 10 év telt el, de még ma is vannak rémálmaik és igyekeznek magukat minél távolabb tartani az arc nélküli szörnyetegtől. Most barátaik unszolására mégis belevágnak, hátha csak képzelték az egészet és valóban csak egy eszement gyilkos végzett szeretteikkel.